FOGALMAK	Jelentés
Ab ovo gemino:	egészen a kezdetektől, az elejétől kezdeni (tojástól kezdve = utalva Léda hattyú tojásaira, melyből kikelt Helené, s így kitörhetett miatta a trójai háború)
Állandó jelzők:	díszítő jellemzése valakinek valamely tulajdonsága alapján (pl: hókarú Héra = Héra karja fehér, mint a hó)
Ambrózia (ambrószia):	a görög istenek tápláléka, mely halhatatlanságuk és örök fiatalságuk forrása
Anakronisztikus:	időbeli ellentmondás, mely lehet szándékos vagy eredhet tájékozatlanságból; az ellentmondás valamely esemény vagy körülmény ideje között állhat fenn
Antropomorf:	dolog, természeti jelenség, képzeletbeli lény emberi alakban való ábrázolása, emberi tulajdonságokkal való felruházása
Belső rím:	A sor belseje rímel a sor végével. Nem szükséges, hogy a belső rím a metszet (sor közepe) előtt helyezkedjen el.
Carmina Burana:	13. században, latin és német nyelven írt, népies hangvételű vágáns (diák) versek. Témájuk világi, szerelem, mulatság, az élet szeretete jelenik meg bennük.
Daktilus:	versláb, mely 4 mora tartalmú, jelölése: -uu (hosszú, rövid, rövid), ereszkedő (trochaikus)
Deus ex machina:	Isten a gépből = isteni beavatkozás (latin); nem várt, meglepő esemény, mely megold egy addig megoldhatatlannak tűnő bonyodalmat
Enumeráció:	seregszemle, a szembenálló hősök, csapatok bemutatása a cselekmény megindítása után; eposzi kellék
Eposzi kellékek:	a klasszikus eposzok kellékei: invokáció, propozíció, in medias res, enumeráció, csodás elemek, állandó jelzők és ismétlődések, epikus hasonlatok
Expozíció:	bevezető rész, mely bemutatja a cselekmény kibontakozása előtti helyzetet, valamint a szereplők jellemvonásait
Fenség:	szokatlan, emberfeletti nagyságú és intenzitású érték, mely félelmes, fenyegető is lehet
Figura etymologica:	Ugyanazon szótő ismétlődése más raggal (szépek szépe, halálnak halála). Nyomatékosít.
Gesta Hungarorum:	A magyarok viselt dolgai. A középkori magyar irodalomban két mű is ezt a címet viselte (Anonymus 1200k és Kézai Simon 1283k). Latin nyelvűek, mindkettő a magyarok honfoglalásáról ír.Mindkét szerző a hunokat és a magyarokat rokon népeknek tartja.
Gesta:	Középkori irodalmi műfaj, mely leggyakrabban latin nyelven íródott. A nép története jelenik meg benne vagy egy uralkodó családé. Kevésbé történelem hű, mint a krónika, mely időrendet követ, míg a gesta ok-okozati összefüggéseket. Sokszor keveredik benne a képzelet, a költészet és a valóság.
Hét szabad művészet:	Septem artes liberales. A középkori egyetemek alapképzése, melyek a szabad emberhez méltóak. Grammatika (nyelvtan), retorika (szónoklattan), logika, aritmetika (alapvető matematika, számtan), geometria (mértan), astronómia (csillagászat), zene.
Hexameter:	a klasszikus epikai költészet versmértéke, hat verslábból áll; az utolsó spondeus (- -), az utolsó előtti daktilus (-uu), a többi versláb szabadon változhat
In medias res:	a dolgok közepébe vágva; az elbeszélés a történet közepén kezdődik az eleje helyett, azt csak később, visszapillantások útján tudjuk meg
Invokáció:	a mű elején a szerző a múzsák segítségét kéri
Kohéziós erő:	összetartó erő, mely egybefogja a művet; a kohéziós erőt betöltő dolog végigvezethető az alkotáson
Krónika:	Középkori irodalmi műfaj, mely leggyakrabban latin nyelven íródott. Az eseményeket időrendben jegyezték fel, mindenféle magyarázat vagy kiegészítés nélkül.
Kronologikus:	a cselekmények időrendi sorrendben történnek
Legenda:	Olvasandó. A középkori vallásos irodalom egyik műfaja. Középpontjában vallásos személy (szent), vagy a valláshoz kapcsolható tárgy, esemény áll. Sokszor csodás eseményeket jelenít meg (szentekkel történt csodák), emellett nevelő célzatú. A magyar irodalomban Szent Istvánról, Szent Imréről, Szent Gellértről és Szent Margitról szóló legendák a legszebbek.
Lovagi ideál:	A lovagok a földi életben találták meg az élet értelmét, ez szembeállítja őket a vallási élet képviselőivel. Ettől függetlenül legfontosabb kötelességük volt a keresztény hit védelme, az elesettek és a nők gyámolítása, a tisztaság, erényesség, az udvariasság és az udvari szerelem.
Mária-kultusz:	Középkori vallásos irodalmi műfaj, mely Szűz Mária szenvedésein keresztül mutatja be az emberek szenvedését, így siraloméneknek is nevezhető. Mária fájdalma a legnagyobb, hiszen saját fia halálát kellett megélnie. Híres művek: Jacopone da Todi: Stabat mater; Ómagyar Mária-siralom (1300k)
Minnesänger:	A lovagi irodalom képviselője a német területeken. Megéneklik a lovagok harci erényeit, győzelmeit, valamint szerelmi hódításaikat. Lásd még: Lovagi ideál.
Pray-kódex:	1192-95 között keletkezett latin és magyar nyelvű kódex. Az 1700-as évek végén élt Pray Györgyről kapta a nevét. Ebben található meg az első összefügő magyar nyelvű szöveg, a Halotti beszéd és könyörgés.
Propozíció:	témamegjelölés, a szerző tömören leírja a mű tárgyát; eposzi kellék
Spondeus:	versláb, mely 4 mora tartalmú, jelölése: - - (hosszú, hosszú)
Tragikum:	hirtelen bekövetkező, visszafordíthatatlan értékveszteség történik. Nagyszerű hősök pusztulnak el, mely megrendülést, tiszteletet és részvétet kelt
Trubadúr líra:	A lovagi irodalom képviselője a francia területeken. Megéneklik a lovagok harci erényeit, győzelmeit, valamint szerelmi hódításaikat. Lásd még: Lovagi ideál.
Vágáns költészet:	Diákköltészet. Középkori irodalmi műfaj, melyet diákok műveltek. Megvetették az egyházat, mert túl szigorú volt, az urakat, mert gazdagok voltak, a szegényeket pedig műveletlenségük miatt. Az életet szerették, a szerelmet, testiséget, a bort és a mulatságot.